Bár ebben a formájában, mint Zsidó Kulturális Fesztivál, csupán 2015 óta létezik, gyökerei 1998-ig nyúlnak vissza, Zsidó Nyári Fesztivál néven. Ez az idő bőven elég volt ahhoz, hogy a főváros legérdekesebb nyárbúcsúztató kulturális programhete alakuljon ki belőle, a zsidó és a nem-zsidó művészek, művészetek páratlan mixtúrájával.
A sok helyszínen megrendezett fesztivál központja a Dohány utcai zsinagóga, Közép-Európa legnagyobb működő zsinagógája, mely ilyenkor hirtelen és zökkenőmentesen átváltozik koncertteremmé.
Ritka lenyűgöző koncertteremmé.
Olyanná, ahol szakrális találkozik a „könnyűvel”, ahol az évszázados tekintélyt nemhogy nem rombolják a komoly vagy vidám dallamok, de inkább erősítik. A koncert közben a hely méltósága szinte észrevehetetlenül finom átmenettel kicsit lazább, a dalok lazasága kicsit méltóságteljesebb lesz. Nincs még egy ilyen hely Budapesten, ahol hasonló kölcsönhatás játszódna le.
Lehetne, de nincs.
fotó: zsidokulturalisfesztival.hu
Két évvel ezelőtt jártam legutóbb a Zsidó Kulturális Fesztiválon, Kern András pazar koncertjét néztem/hallgattam meg a Zsinagógában, amely meglepően jó akusztikával rendelkezik, s bár a hőség – kánikulai nap volt épp – minden erejével igyekezett a fellépő művészekbe (Kern mellett többek között például Heilig Gáborba vagy Hernádi Juditba) belefojtani a dallamokat, ők hősiesen, noha számtalan törülközőt elhasználva végigcsinálták a műsort, ráadásul olyannyira jól, hogy egy idő után még a torokszorongató melegről is képesek voltak elterelni a figyelmünket.
Kern cirógatóan bús dalai, Cohen-átiratai belesimultak a zsinagóga komolyságába, de érdekes módon ugyanúgy belesimultak a vidám nóták; a Moszkva, a Pesten születtem… Mely utóbbival egyébként a koncert kezdődött, hogy aztán stílusosan a halkan bánatos, nosztalgiázó Astoria zárja azt, elvégre mégiscsak ott voltunk három és fél macskaugrásnyira a híres, bár eleganciájában már korántsem annyira páratlan szállodától, mint az Kern megénekelt kamaszkorában lehetett.
fotó: zsidokulturalisfesztival.hu
A műsor idén is emlékezetesnek ígérkezik: a szeptember 3-tól 14-ig tartó csaknem kéthetes programsorozatban a legvonzóbb nevek és estek közé tartozik a bemutatásra nem szoruló Koncz Zsuzsa koncertje és Balázs János zongoraművész és a Budapest Jazz Orchestra Gershwin-estje (előbbi szeptemben 4-én, utóbbi szeptember 7-én, mindkettő a Dohány utcai zsinagógában), de természetesen lesz klezmermuzsika, ezúttal a Budapest Bárral, majd a 100 tagú cigányzenekarral, Karinthy Ferenc-darab, Fesztbaum Béla Seress Rezső dalait énekli, Malek Andrea pedig a Jidise Mámé együttessel lép majd fel.
A részletes programok itt
