Home / Aktualitások / “Minden, ami egy kilométeres körzeten belül van, az jó!” – LATTE
“Minden, ami egy kilométeres körzeten belül van, az jó!” –   LATTE

“Minden, ami egy kilométeres körzeten belül van, az jó!” – LATTE

 KULCSÁR VIKIVEL és TABAJDI GYÖRGYIVEL BESZÉLGETTÜNK…

  • Györgyi, a férjeddel, Levivel a Jurányi szomszédságában laktok és a ház megnyitása óta rendszeresen találkoztunk veletek a programjainkon. Mi az, ami ennyire megtetszett nektek a Jurányiban?
  • Tabajdi Györgyi: “Minden, ami egy kilométeres körzeten belül van, az jó– persze szoktunk azért szelektálni is! A gyerekek mellett nagyon nehéz volt megoldanunk, hogy eljárjunk színházba, a Jurányiba viszont épp amelyikünk ráért, egyszerűen csak átsétált megnézni egy előadást. A gyerekprogramoknak pedig mondanom sem kell, mennyire örültünk: hétköznap táncórákra vittük a gyerekeket, hétvégenként pedig együtt nyomoztunk a Parányival. Nagyon örülünk, hogy végül nem egy hostel lett a Jurányi iskolaépületéből.
  • Az idei évadtól Györgyi már a FÜGE új munkatársa. Hogyan jött a közös munka ötlete?
  • Kulcsár Viki: A szakmai együttműködésünk a Szamárfül Projekttel kezdődött, Györgyi volt a szervezője a csapatnak, akik ma már rendszeresen játszanak nálunk gyerekelőadásokat. Idén nyáron pedig eldöntöttem – részben családi okokból is – hogy szeretnék nyitni a családbarát profil felé is, és azt láttam Györgyin, hogy ő is igényes és színvonalas kulturális programokat szeret kínálni a gyerkőcöknek, így elkezdtünk közösen ötletelni a Jurányi gyerekprogramjain. Az egyik nagy feladatunk az, hogy a házon belüli 0-14 éves korig szóló sok-sok programot egy csokorba gyűjtsük és egységesen kommunikáljuk a vendégeknek, másrészt pedig, hogy színesítsük az ennek a korosztálynak szóló programkínálatunkat.
  • Kulcsár Viki Tabajdi Györgyi - fotó: Jurányiház

    Kulcsár Viki Tabajdi Györgyi – fotó: Jurányiház

  • A programok kitalálásakor gondolom kiinduló pontként szolgálhatott, hogy mi az, amiből hiány van a környéken.
  • Györgyi: Részben így jött a Mocorgó ötlete is: egyrészről alig akad 3 éves kor alatti gyerekeknek szóló program Budán, másrészről az elmúlt évben a házból sokaknak született gyerekük, akik most szeretnének visszamenni dolgozni, és valahogy úgy megoldani a gyerekfelügyeletet, hogy az ne csupán a bölcsődét jelentse. Erre kínál megoldást a Mocorgó, akik a megőrzés mellett különböző foglalkozásokat is tartanak
  • „Házon kívüli” gyerekek is járhatnak a Mocorgóba?
  • Viki: Ahogy a többi program, úgy a Mocorgó is teljesen nyitott, bárki csatlakozhat. A gyerekprogramok kitalálásánál azt is szem előtt tartottam, hogy ne csak családbarát ház, hanem családbarát munkahely is legyünk, ezért különösen fontos számomra a Mocorgó létrejötte.
  • Decembertől a Családbarát Jurányi egyik állandó programsorozata a Mese Habbal lesz. Kitől származik a név?
  • Györgyi: A FÜGE irodában sokat gondolkoztunk, hogy mi is legyen ennek a sorozatnak a neve, a felmerülő ötleteket pedig a kislányomon teszteltem, aki szinte az összes verziót leszólta, hogy ez mind hülyeség és felvetette, hogy miért nem lesz inkább Mese Habbal.
  • Viki: Nekem azért is tetszett meg ez a név, mert valami olyat kerestünk, ami kifejezi a program kulturális és gasztro oldalát is. A mese az élményre utal – ami lehet színházi előadás, vagy épp kézműveskedés – a hab pedig minden más, ami erre rárakódik: kávézás a teraszon, amíg a gyerekek a Muki Házban rosszalkodnak, egy jó könyv elolvasása a kávézóban a Hencsergő mellett, vagy épp közös társasjátékozás, ping-pongozás.
  • Györgyi: A Mese Habbal mindig egy jeles naphoz fog kötődni, ebben az évadban négy programot tervezünk a Karácsonyhoz, a Farsanghoz, a Húsvéthoz és a Gyereknaphoz kötődően. December 19-én Karácsonyváró Murival várjuk a családokat, lesz játszószoba a Mocorgóval, ajándékkészítés a Parányi Műhellyel, gyerekelőadás és (garázs)vásár.

Készítette: Antal Klaudia – Jurányiház

 

 

A szerző: Csatádi Gábor

1979-ben születtem, az érettségi után teológus-lelkész szakon végeztem a Károlin és a Selyén, Szlovákiában. Majd esztétikából szereztem másoddiplomát. Önkéntes voltam egy évig Franciaországban, és miután hazajöttem, elkezdtem phd-mat az ELTE-n esztétikából...már csak meg kellene írni a katharszisz-elméletről szóló értekezésemet. Ám most épp a Pótszékfoglalót "főszerkesztem", mert most ez a fontos. Pont annyira, ahogy a színház, a személyesség, az őszinteség. Mindezt igyekszem tenni őszintén - nehezen szűnő szenvedéllyel.

Comments are closed.

Scroll To Top