Home / Megnéztük / Babett igazat mond
Babett igazat mond

Babett igazat mond

A Babett hazudik, Németh Ákos drámája, Vidovszky György rendezésében, az RS9 Színházban, első látásra leginkább olyan, mintha egy igazi pszichopata kamaszlány ámokfutását mutatná be. Közhelyes tanulságdrámának álcázza magát, éppen ezért nehezen – és késleltetve – esik le a nézőnek, hogy az előadás legfontosabb részei azok a – néha talán túlságosan is – elrejtett pillanatok, amikor a címszereplő igazat mond.

Vidovszky György kifejezetten szeret ifjúsági színházat csinálni, ezzel pedig a Kolibri Színházban már többször alkotott kiemelkedőt, akár a nemrég bemutatott kettős:játékra, akár a több éve futó Cyber Cyranora gondolunk. Ottani fő szerzőtársa, Tasnádi István helyett ezúttal Németh Ákossal dolgozott együtt, ráadásul másik térben. Az RS9 pinceszínháza ugyanakkor nem sokban különbözik lehetőségek terén a Kolibri pinceszínházától, elsődleges különbséget tehát csak a felhasznált alapanyag jelenthetne – az pedig meg is teszi ezt.

Császár Réka, Pálfi Kata. Fotó: Olajos Ilka

Császár Réka, Pálfi Kata. Fotó: Olajos Ilka

Németh Ákos a drámájának legnagyobb csavarját a címében rejtette el. Van az a borzasztó bornírt közhely, hogy hazudni csúnya dolog, ez a közhely ott rejlik az előadás végkifejletében. Éppen ezért rendkívül nehéz együtt érezni az előadás címszereplőjével, Babettel (Császár Réka), főleg, mert legelső – késleltetett – színpadi megjelenésekor rögtön szabályt hág át: bemegy egy őrzött építési területre. Máris itt van előttünk egy kis közösség új tagja – a kezdőjelenetből kiderül, hogy Babett új lány, jelenlegi iskolájában – aki flegma távolságtartásával rögtön ellenszenvet és óvatosságot kelt mind új környezetében, mind a nézőben. A biztonsági őrnek azt mondja, hogy ő az építést végző cég vezetőjének, Schenknek a lánya. A nézőben keltett ellenszenv és a cím együttese azt sugallja, hogy Babett már ezzel az állítással is hazudik – és később ki is derül, hogy ez valóban így van. Innentől kezdve az egyszeri néző számára könnyen tűnhet úgy, mintha Babett folyamatosan hazudna.

Minden kínosságával együtt is rendkívül szórakoztató, ahogy anya és lánya a komoly és őszinte beszélgetést egy Tom és Jerry-rajzfilm nézése közbeni, egymással való ordibálással helyettesítik be. Kettejük kapcsolatáról minden elmondható, éppen csak az őszinteség nem. Valószínűleg ez a jelenet az előadás legpontosabb látlelete a szülő-gyerek kapcsolatról egy olyan családban, ahol már a gyerek kamaszkora előtt valaki végérvényesen elrontott valamit.

Ez azonban erős túlzás, amit talán az előadás ajánló szövege is ellensúlyozni akar, amikor a hazugság szót még csak nem is használja arra, amit a címszereplő csinál: “Babett […] úgy mesél az álmairól, hogy közben mindenki valóságnak hiszi. Ártatlan játéknak indul, aztán tragédiába fordul”. Babett legelső – egyúttal legalapvetőbb – hazugsága valóban az, hogy egy építési cég – feltételezhetően gazdag – vezetőjének lányaként mutatja be magát új környezetében. Azonban ahhoz, hogy ezt az egy hazugságát fenntarthassa, szükségszerűen épül köré az összes többi, amelyeket már valóban úgy kezel, mintha egy általa nagyon is komolyan vett játék részei lennének: újdonsült osztálytársait egy new york-i utazás ígéretének meglebegtetésével versenyezteti meg – kegyetlenül – , ő maga pedig minden tőle telhetőt megtesz, hogy valóban megszerezze az utazáshoz szükséges pénzt – ugyancsak kegyetlenül.

Kolti Helga, Császár Réka. Fotó: Olajos Ilka

Kolti Helga, Császár Réka. Fotó: Olajos Ilka

Császár Réka játékában valószínűleg a fent taglaltak miatt sem könnyű elcsípni azokat a – valóban csak nyomokban létező – pillanatokat, amikor Babett igazat mond, illetve bizalmasabb kapcsolatot alakít ki valakivel, egész pontosan a világot meglehetősen sötéten látó, öngyilkosságra hajlamos Karinnal (Makra Viktória). Az itt kialakított bizalmaskodás Babettnek semmi egyébre nem szolgál, mint hogy tovább építse saját hazugságát, és sikerüljön minél fájdalmasabb és veszélyesebb feladatokat adnia osztálytársainak a new york-i útért vívott játékban. Az előadás végkifejletén meglehetősen nagyot csavar az a pont, amikor Karin rájön Babett legalapvetőbb hazugságára. Makra jól adagolja ennek a kulcsszerepnek a kijátszását, az előadás első felében szinte teljesen észrevehetetlennek tűnik diáktársai mellett, és csak finom megvetésekre futja tőle, amikor például egy kilátóban állva Babett azt kéri Nina nevű osztálytársnőjétől (Sipos Viktória), hogy sétáljon a korláton túlra. Császár Réka ellenben mesterien tud hallgatni, ha épp arra van szükség: az előadás egyik legjobban sikerült jelenete, amikor Babettet először együtt látjuk édesanyjával (Kolti Helga), aki a korábban említett Schenknek természetesen közel sem a felesége, csupán takarítóként dolgozik nála. Minden kínosságával együtt is rendkívül szórakoztató, ahogy anya és lánya a komoly és őszinte beszélgetést egy Tom és Jerry-rajzfilm nézése közbeni, egymással való ordibálással helyettesítik be. Kettejük kapcsolatáról minden elmondható, éppen csak az őszinteség nem. Valószínűleg ez a jelenet az előadás legpontosabb látlelete a szülő-gyerek kapcsolatról egy olyan családban, ahol már a gyerek kamaszkora előtt valaki végérvényesen elrontott valamit.

Essék még pár szó a díszletről (látvány: Illés Haibo), ami meglehetősen minimalista ugyan, nagyon erős szimbolikus jellegénél fogva mégis ügyesen elkap valamit az előadás általános hangulatából. Ez a díszlet ugyanis nem áll semmi másból, mint biztonsági szalagokból, amelyeket leginkább a címszereplő lépked át kényére-kedvére, olykor pedig még össze is köt egymással egy-egy darabot. Ezeknek az összekötött daraboknak egy részét szakítja ismét szét egy ponton az előadás végkifejletének halálos áldozata. És valóban: Babett egyszerre lép át szabályokat, és alkotja meg saját szabályait, amelyekhez viszont már sokkal erősebben ragaszkodik.

Krausz Gábor, Sipos Viktória. Fotó: Olajos Ilka

Krausz Gábor, Sipos Viktória. Fotó: Olajos Ilka

Összegzésképpen: a Babett hazudiknak első körben mindenképpen súlyos rizikója a címválasztása, így ugyanis a kelleténél jobban ráolvasható a didaktikus jelleg. Azonban ha ezen túl tudjuk tenni magunkat, és elmerülünk az előadás részletgazdagságában, egy szokásos színvonalú, aprólékosan és jó érzékkel kidolgozott Vidovszky-rendezést kapunk.

Babett hazudik – Az RS9 Színház előadása

BABETT – Császár Réka
NINA – Sipos Viktória
SIMON – Krausz Gábor
KARIN – tizenévesek Makra Viktória
RENDŐRNŐ – Pálfi Kata
BABETT ANYJA – Kolti Helga

Látvány: Illés Haibo
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Rendező: Vidovszky György

A szerző: Stermeczky Zsolt Gábor

Stermeczky Zsolt Gábor vagyok, többnyire a Gábor nélkül. 1992. május 2-án születtem Budapesten, jelenleg is itt élek. Voltam már diák Újpesten és Piliscsabán, kritikus a régi Quart-nál, a jelenleg hibernált Trubadúr magazin online-nál, önkéntes a Trafóban és a Tünet együttesnél. Vagyok a Gömbhalmaz nevű fiatal költői csoport tagja, diák Budapesten, lelkes ifjúsági tag a Katona József Színházban, és kritikus a félonline-on, továbbá a Pótszékfoglalón.

Comments are closed.

Scroll To Top