Home / Aktualitások / “Rögzíteni a módszert” – Székely Gábor könyvének bemutatója
“Rögzíteni a módszert” – Székely Gábor könyvének bemutatója

“Rögzíteni a módszert” – Székely Gábor könyvének bemutatója

Május 26-án, csütörtök este 7-től A második életmű: Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája című könyv bemutatója lesz az előcsarnokban! A könyvbemutatón Székely Gáborral Bodó Viktor beszélget a könyv szerkesztőinek – Jákfalvi Magdolna, Nánay István, Sipos Balázs – részvételével.

fotó: Dömölky Dánielfotó: Dömölky Dániel

“Székely Gábor első, színházrendezői életműve ismert. Arról viszont kevesebben tudnak, hogy színházi pályájához szorosan kötődve, azzal összefonódva, majd azt folytatva huszonöt éve a magyar színházi rendezőképzés vezető tanára a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Négy rendezőosztály felelős osztályfőnökeként pedagógiai koncepciója döntő hatást gyakorolt több színházi alkotónemzedékre, és a rendezőkön át színészekre, dramaturgokra és látványtervezőkre is. Székely elemzései, mániái, színházi gondolkodása, preferenciái felől indulva, azokat megértve nőtt fel majd’ mindenki, aki ma Magyarországon színházban dolgozik. Ez a két és fél évtized, ez a négyszer végigvitt ötéves graduális képzés módszerként áll előttünk akkor is, ha a módszert nem Székely Gábor formálja írásos anyaggá, hanem a tanítványai. A kötet most ezt vállalja fel: rögzíti a módszert.

Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közösséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra.”

Bővebben itt

 

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Comments are closed.

Scroll To Top