Home / Megnéztük / Hullára jó agitáció
Hullára jó agitáció

Hullára jó agitáció

Az erős szövegekre, látványos vizuális elemekre épülő jelenetek fokozatosan gondolkodtatnak el. Az előadás túlmutat a második világháború tragikus kimenetelén. Örökérvényű problémát jár be, és mutatja az egyén útkeresését a változó társadalom viharaiban. A halál sohasem lesz válasz az életre. Az emberi mivoltából kiforduló Karel Kopfrkingl megtartja következetes emberi jóságát, és ettől válik pazarul hitelessé Gálvölgyi János alakítása

A hullaégető  bemutatóján jártam Győrött. Az Orlai Produkciós Iroda a Győri Vaskakas Bábszínházzal együttműködésben a Pelsőczy Réka rendezte cseh szerző, Ladislav Fuks könyve alapján készült darabot vitte színre Gálvölgyi Jánossal a főszerepben. Juraj Herz azonos címmel készített egy filmet 1968-ban a regény alapján. Gálvölgyi János szinkronizálta a filmbéli  Karel Kopfrkingl-et, és azóta szeretné eljátszani ezt a szerepet. A színész negyven éve szövődő álma több sikertelen próbálkozás után végre valóra vált, és színpadra állították a darabot kiegészülve Schruff Milánnal, és a Vaskakas művészeivel. A művet Gálvölgyi Judit alkalmazta színpadra Zádor Margit fordításából (dramaturg: Zöldi Gergely).

fotó : Tiszeker Dániel

1938-at írunk. Németország megszállja a Szudéta-vidéket. Félelem járja be Csehországot. A fekete hátterű üres színpadon füst gomolyog. A főszereplő belső monológjai által részesévé válok a cseh kispolgár mindennapjainak. A társadalom egysége bomladozóban. Gálvölgyi Jánost még nem  láttam hasonló szerepben. Az emlékeimben a parodista és komikus szerepei annyira meghatározóak, hogy eleinte nagyon nehezen tudok ráhangolódni az általa létrehozott Karel Kopfrkingl,  a prágai krematórium dolgozójának karakterére.

A propaganda szövegeket szajkózó Willy, Karel volt osztálytársa, fanatikusan helyezi el a féligazságok mételyező összefüggéseit a szerethető pszichopata fejében. Schruff Milán karizmatikusan játssza a sikeres, németekkel lepaktáló, bordélyházakban pezsgőző, barátnak tűnő problémamegoldó karaktert.

De valamiért elkezd működni a dolog. A negédes hang mögött hátborzongató mondatok fenyegetnek. A színész teljes erőbedobással küzd a tisztes családszerető mintapolgár és az őrjöngő, fanatikus pszichopata igazságáért. Gálvölgyi János pontosan és alaposan ismeri a szöveget, és magabiztosan, jól átgondolva tárja fel az általa megformált szereplő poklainak  bugyrait. A megtestesült jóság és a megtestesült gonoszság egyszerre lélegzik a színpadon. A Vaskakas művészeire, Karel Kopfrkingl családjára, a temető csábító testű cselédjére, az orvosára elrajzoltan nagy, igényesen kreált szomorkás fejmaszkok kerültek (maszkok: Juristovszky Sosa). A maszkok hasonlóak a cseh filmből ismert karakterek arcaihoz, többnyire akkor láthatók a fejükön, amikor a szerepeiket játsszák. Mert végül is ők bábok.

fotó: Tiszeker Dániel

Óriásbábok, akik mindannyian áldozataivá válnak e sajátos pszichológiai horrornak.  A tipikus cseh kisember rendmániás megszállottsággal végzi a dolgát. Képeket vesz, rak ki a falra, simogatja a macskát, újságot olvas, díszíti a karácsonyfát, becézi a koporsókat, elmélkedik a hamvasztásról, lélekvándorlásról és bámulja a női fenekeket. A kreatív készítők megalkották a filmből is ismert fehér macskát, amellyel olyan pontosan játszik a bábut mozgató játszó, hogy az már szinte életre kel. A macskabábot Ragán Edit mozgatja tanítani való módon (bábtervező: Michac Gábor). A prózai és bábszínészek közös játéka izgalmas teret hoz létre. A Vaskakasosok: Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka, Gergely Rozália, Bora Levente elképesztő figyelemmel és odaadással teremtik meg ezt a hipnotikus színpadképet (látvány: Kálmán Eszter).

A propaganda szövegeket szajkózó Willy (Schruff Milán), Karel volt osztálytársa, fanatikusan helyezi el a féligazságok mételyező összefüggéseit a szerethető pszichopata fejében. Schruff Milán karizmatikusan játssza a sikeres, németekkel lepaktáló, bordélyházakban pezsgőző, barátnak tűnő problémamegoldó karaktert. Egyedül rajtuk nincsenek maszkok, és ezért ambivalens módon  vállalják az arcukkal az arctalan ideológiák áldozatainak szerepeit. Mert nem csak a fizikális valóságban, hanem a szellemi szinteken is a halál füstje száll.

De valamiért elkezd működni a dolog. A negédes hang mögött hátborzongató mondatok fenyegetnek. A színész teles erőbedobással küzd a tisztes családszerető mintapolgár és az örjöngő  fanatikus pszichopata igazságáért. Gálvölgyi János pontosan és alaposan ismeri a szöveget, és magabiztosan, jól kigondolva tárja fel az általa megformált szereplő poklainak  bugyrait. A megtestesült jóság és a megtestesült gonoszság egyszerre lélegzik a színpadon.

A prágai krematóriumban dolgozó kisembert magával rántja a fasizmus tornádója. A gyerekkori barát tulajdonképpen ráveszi a kegyetlen családirtásra, és ráadásul még ő maga is ideológiát gyárt a rémtettek köré, kompenzálva a bűntudatát a lélekvándorlás mítoszával. A rendezés mindezt szuggesztív módon, látomásos elemekkel tüzdelve tárja elénk. Tetszik Pelsőczy Réka finom világa. Az, hogy a fenyegető nácizmust nem egy hatalmas vörös alapú fekete horogkeresztes zászlóval jelzi, hanem két parányi horogkereszt alakú fenyőfadísszel. Az erős szövegekre és látványos vizuális elemekre épülő jelenetek gondolkodtatnak el. Az előadás túlmutat a második világháború tragikus kimenetelén. Örökérvényű problémát jár be, és mutatja  az egyén útkeresését a változó társadalom viharaiban. A halál sohasem lesz válasz az életre. Az emberi mivoltából kiforduló Karel Kopfrkingl megtartja következetes emberi jóságát, és ettől válik pazarul hitelessé Gálvölgyi János alakítása.

fotó: Tiszeker Dániel

Az előadás képei és mondanivalója még sokáig a fejemben jártak. Másnap délben a Szent Lukács Gyógyfürdő belső udvarában egy ugyanolyan fehér macska környékezett meg, mint amit előző este láttam Győrött. Felnéztem az égre, szállt a füst. Nem a krematóriumoké, hanem a meleg gyógyvíz párája szökött a kék ég felé. A hullaégetőnek remélhetőleg lesz folytatása, mert nagyon sokrétűen gondolkoztat el, inspirál, és egyedien dolgozik. A bemutató színlapja az egyik legjobban sikerült színlap az elmúlt két év terméséből. A Vaskakas Bábszínház és az Orlai Produkció közös előadása március 8 – tól lesz látható Budapesten a Belvárosi Színházban.

(2017. február 10.)

Bozóky Balázs

 

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Comments are closed.

Scroll To Top