Home / Aktualitások / “Mint egy off-Broadway darab” – Premierheténél tart az év legrendhagyóbb előadása
“Mint egy off-Broadway darab” – Premierheténél tart az év legrendhagyóbb előadása

“Mint egy off-Broadway darab” – Premierheténél tart az év legrendhagyóbb előadása

Az Engedj be! előadás több szempontból is egyedülálló: a darab a filmrendező Pálfi György első színházi rendezése, a próbák gyakorlatilag egy építkezés területen, az épülőben lévő Zsilipben zajlanak, egy olyan színes társulattal, akik között pályakezdő tizenéves, sok év után visszatérő egykori Nemzeti Színház tag, több színházi rendező, de még színházigazgató is akad. Élményeikről vallanak  a november 1-i  premierre készülő színművészek.

“Szerintem abszolút rendhagyó darab lesz és ezalatt nem az elvontságát értem. Alternatív létére közelebb áll a showbizniszhez, mint a színházhoz. Olyan, mint egy off-Broadway darab. A néző, amikor majd szembesül azzal, hogy hova is lép be, akkor már gyakorlatilag meg van vezetve” – mondja Szabó Simon, aki szerint a próba folyamata egy nagy utazás volt.

Ma már áll a külön a Zsilipbe tervezett nézőtér, és épül a látványvilág, de a színészek gyakorlatilag egy építkezés közepén kezdték a próbát: “Bejöttünk egy olyan térbe, ami nem színházi, de tudjuk akként használni.“

fotó: Csákvári Péter

Az előadás terét adó Zsilip a darab után fog majd felépülni – zsidó kulturális központ, zsinagóga lesz az egykori pártétkezdéből. “Többször beugrott az ávós pártház feeling, sokszor elképzelem, hogy milyen lehetett itt. Miközben ide jártak az ávósok étkezni, lehet, hogy a pincében foghúzások és kihallgatások voltak. Vannak ilyen belső mozijaim…Eléggé izgalmasnak tartom, hogy itt csinálnak majd egy zsinagógát , de előtte a kettő között, a történelem átmosásában színházat csinálni eléggé egyedi” – meséli Sütő András fiatal színművész, aki a darabban több szerepben is feltűnik.

A rendkívüli, több szintes tér színházzá alakításában ráadásul olyan rendezőnek kellett helytállnia, aki eddig csak képernyő (TV és mozivászon) méretére tervezett: “Gyuri is egyre inkább érzi, hogy a színpadon jót tesz, ha az emberek szét vannak húzva, nem egymáshoz közel állva beszélnek. Ad egyfajta feszültséget, hogy az egyik fent az emeleten, a másik lent van. Sokkal jobban figyelnek egymásra. Szerintem ez egy nagyon szép előadás lesz, nagyon szép a világa “ – vall Lazók Mátyás arról, hogyan követik figyelemmel a színművészek a rendező munkáját a próbák során.

Szávai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő is úgy látja, Pálfi nem hagyományos, színházi rendezőként vezeti a próbákat. “Nagyon izgalmas Gyurival dolgozni. Egy filmrendező egyedi módon nyúl egy színdarabhoz, és ez a színészektől is másfajta, rugalmas hozzáállást igényel. Azt hiszem, sikerült megtalálnunk egy különleges világot, ami által ebben az előadásban egyszerre jelenik majd meg a film, és a színház.”

Pálfi elmondása szerint sokat segített neki, hogy a darabban tapasztalt színházi színészekkel és rendezőkkel dolgozik együtt, hiszen a színházi rendezés sok mindenben különbözik a filmestől. Módszeréről a szereplők elismerősen nyilatkoztak: “Sokkal oldottabb, nincs meg benne az a kialakult felállás, hogy én vagyok a rendező, én adom az instrukciókat, te pedig csináld meg és kész. Egy közös alkotómunka jött most létre. Ez nekem kifejezetten kellemes, oldott, feszültségmentes – vallja Sörös Sándor is, aki a Nemzeti Színház klasszikus szerepei után sok évet kihagyva lép most újra színpadra. “Nagyon vonzott ez a szerep. Ez nem egy szokványos történet…nem is egy szokványos rendezővel. Egyszerre vagyok egy szerető, egy apafigura és leginkább egy pszichopata.”

fotó: Csákvári Péter

Quintus Konrád örömmel vállalta a TRIP első bemutatkozó darabjának egyik fontos szerepét.“Én is alapító tagja voltam a zalaegerszegi színháznak, ez is ugyanígy egy alakuló dolog. A darab, a Zsilip, és az egész TRIP nagyon izgalmas. Egy formálódó, fejlődő projektben részt venni nálam kiemelt helyen van.”

A TRIP első darabjának premierje november 1-jén lesz. Az előadás az Engedj be! című világsikerű svéd szerelmes thriller regény alapján készült, amely már megelevenedett saját nyelvén filmen, készült belőle amerikai remake, állították Londonban és New Yorkban színpadra, most pedig a TRIP mutatja be Pálfi György első színházi rendezéseként. A vámpíros romantikus történettel a rendező célja a szórakoztatás mellett, hogy olyan fontos témákra hívja fel a figyelmet, mint a fiatalkori bántalmazás, iskolai erőszak és a függőség.

Kik állnak a vérrel öntözött szerelmes előadás mögött?

  • Izgalmas és szenvedélyes alkotócsapat. Magács László, a TRIP kitalálója és indítója, aki korábban a Merlint, legutóbb pedig az Átrium Film-Színházat hívta életre. Most egy új kulturális vállalkozás, a TRIP megalapítója.
  • Az Engedj be! darabot Pálfi György, többek között a Hukkle, Szabadesés és a Taxidermia filmek rendezője rendezi, aki mindig meghökkenti a nézőket.
  • Egyik főszereplő – a pszichopata szerelmes apafigurát játszó Sörös Sándor, a Nemzeti Színház egykori tagja, Mel Gibson és Magnum magyar hangja, aki több év után lép színpadra a darab kedvéért.
  • Az anya Szávai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Radnóti Színházban eltöltött sok év után most szabadúszóként választhatta ezt a darabot.
  • Szabó Simon – a Megdönteni Hajnal Tímeát és a Moszkva tér emlékezetes szereplője – tornatanárként jelenik meg itt.
  • Többek között komoly szerepet vállalt a darabban Quintus Konrád és Vasvári Csaba, volt székesfehérvári színházigazgatók is.
  • A látványvilágot a Kiégő Izzók csapata erősíti.

fotó: Csákvári Péter

A TRIP helyspecifikus színház, vagyis egy-egy darab a történettel kapcsolódó, különleges terekben elevenedik meg. Az Engedj be!-t, első nagyszabású darabjukat a nyitás előtt álló újlipótvárosi közösségi térben, a Zsilipben rendezik meg, ami az MSZMP pártétkezdéje volt és a jövőben zsidó közösségi térként, zsinagógaként és étteremként fog működni.

A TRIP előadásai rövid ideig, egy blokkokban láthatóak. Az Engedj be! november 1. és december 31. közötti dátumokon tekinthető meg.

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Leave a Reply

Scroll To Top