Home / Megnéztük / “…jelen esetben mindössze szimbolikus jókívánságra telik tőlem” – Darvas Iván anno 1990.
“…jelen esetben mindössze szimbolikus jókívánságra telik tőlem” – Darvas Iván anno 1990.

“…jelen esetben mindössze szimbolikus jókívánságra telik tőlem” – Darvas Iván anno 1990.

“Nincsen családfő ma Magyarországon, akinek ne főne a feje hogyan is ossza be anyagi eszközeit, hogy a közelgő ünnepen minden családtagnak jusson valami a karácsonyfa alá.

Jóllehet, jelen esetben mindössze szimbolikus jókívánságra telik tőlem, mégis mélységes gondban vagyok: mit is kívánhatnék karácsonyra a Színházi Élet olvasóinak úgy, hogy minden egyes olvasónk megérezze, személyesen őrá gondolok?

Kívánok hát minden nyájas olvasónak mindenekelőtt jó egészséget. A betegeknek mielőbbi felgyógyulást, a súlyosabbaknak meg türelmet és alázatot panaszaik elviseléséhez.

Kívánom továbbá, hogy békés legyen a karácsony estéjük. Nem csak abban az értelemben, hogy adná az Isten, a nagypolitikában ne adódjék valami visszafordíthatatlan esemény, amely háborús konfliktusra vezetne, akár a Perzsa-öbölben, akár másutt, hanem úgy is, hogy a szűkebb környezetünkben legyen béke. Kívánom, legyen erejük beismerni, hogy ebben vagy amabban hibáztak, és legyen bátorságuk ahhoz, hogy ezért bocsánatot kérjenek. És kívánom, hogy legyen elég bölcsességük ahhoz is, hogy első szóra meg tudjanak bocsátani az őtőlük bocsánatot kérőknek. A sértődötteknek, haragosoknak, békétleneknek azt kívánom, hogy legalább az ünnep alatt béküljenek meg, hiszen utána újult erővel lehet gyűlölködni.

Az öregeknek, fáradtaknak, kiégetteknek azt kívánom, hogy találjanak vigaszt a fiatalok élni akarásában, kirobbanó életörömében, még akkor is, ha ez olykor udvariatlanságban, tapintatlanságban, kíméletlenségben nyilvánul meg. Gondoljanak arra, hogy ők már voltak fiatalok, de a fiatalok nem biztos, hogy lesznek öregek.

A fiataloknak meg azt kívánom, legyen türelmük kivárni, amíg végre kiszoríthatják az öregeket a pozíciójukból. Nem olyan biztos, hogy egyértelműen örömük lesz benne.

A hölgyeknek azt kívánom, mindnek legyen legalább egy lovagja, aki egy képzeletbeli szépségversenyen fenntartás nélkül őrá szavazna. Az uraknak meg azt, hogy ébredjenek rá: nők nélkül semmit nem ér az egész.

Végül pedig korra, nemre, pozícióra való tekintet nélkül azt kívánom minden kedves olvasónak, hogy az ünnepek alatt és utána, az elkövetkezendő, igen nehéznek ígérkező új évben is legyen mit a tejbe aprítania. (Az egyre növekvő kenyér- és tejárakat tekintve ez nem is tűnik olyan szerény kívánságnak.)

Egyszóval tehát kellemes karácsonyt és boldog új évet mindenkinek!”

Darvas Iván, anno 1990.

A szerző: Csatádi Gábor

1979-ben születtem, az érettségi után teológus-lelkész szakon végeztem a Károlin és a Selyén, Szlovákiában. Majd esztétikából szereztem másoddiplomát. Önkéntes voltam egy évig Franciaországban, és miután hazajöttem, elkezdtem phd-mat az ELTE-n esztétikából...már csak meg kellene írni a katharszisz-elméletről szóló értekezésemet. Ám most épp a Pótszékfoglalót "főszerkesztem", mert most ez a fontos. Pont annyira, ahogy a színház, a személyesség, az őszinteség. Mindezt igyekszem tenni őszintén - nehezen szűnő szenvedéllyel.

Leave a Reply

Scroll To Top