Home / Aktualitások / RADIOAKTÍV – ŐSBEMUTATÓ MARIE CURIE ÉLETÉRŐL
RADIOAKTÍV – ŐSBEMUTATÓ MARIE CURIE ÉLETÉRŐL

RADIOAKTÍV – ŐSBEMUTATÓ MARIE CURIE ÉLETÉRŐL

Marie Curie életéről készített előadást három fiatal alkotó, Gyöngy Zsuzsa színésznő, Kovács Dániel Ambrus rendező és Bíró Bence dramaturg, a Manna támogatásával. A Radioaktív című monodráma a titokzatos Nobel-díjas tudásnő sugárzó egyéniségét mutatja meg laboratóriumi körülmények között. A bemutatót február 17-én tartják a Jurányi Produkciós és Közösségi Inkubátorház Kamaraszínházában, ahol ezentúl rendszeresen látható az előadás.

Gyöngy Zsuzsa a monodráma főhőse így mesél a darabról: „a Radioaktív kapcsán szerettem volna valamilyen módon összekötni a színházat és a természettudományokat, hogy közelebb kerülhessen ez a két terület egymáshoz, hiszen mindkettő nagyon elemző, ugyanakkor intuitív, absztrakt és összetett. Kíváncsi voltam arra, hogy egy olyan nőalak segítségével, mint amilyen Marie Curie is volt, közelebb hozható-e a színházhoz ez a téma.”

fotó: Sín Olivér

A rendező, Kovács Dániel Ambrus arra volt leginkább kíváncsi, hogy hogyan volt képes valaki arra, hogy ilyen komoly tudományos életművet összehozzon, miközben nőként abban a korban ez szinte lehetetlen volt. Véleménye szerint Marie Curie független, szabad ember volt, aki sajátos, mai szemmel magasztosnak tűnő elvek szerint élte az életét, és nem érdekelte, hogy ezzel milyen szokásokat, konvenciókat hág át.

A Marie Curie életét feldolgozó monodráma egy olyan izgalmas és egyedülálló tudós történetét meséli el, aki a hagyományos női szerepek mellett úttörőként mutatta meg, hogy keverni nem csak a fakanállal lehet. Férjével együtt fedezték fel az alfa- és bétasugárzást, valamint megtalálták a polóniumot és a rádiumot, amely megváltoztatta a fizika és kémia addigi álláspontját az anyagokkal kapcsolatban. Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története.

Marie Curie kivételes személyisége olyan amplitúdókon mozog, ami színházi szempontból rendkívül izgalmas. A korabeli sajtó keményen bánt vele és sokszor akarata ellenére került a pletykalapok célkeresztjébe. Bármennyire is próbálta életét a nyilvánosság elől elzárni az időről-időre berontott az ajtón. Egyedüli nőként munkásságát két Nobel-díjjal is jutalmazták, ami egyben hatalmas elismerés és óriási felelősség. Ő volt a Sorbonne első női professzora, aki férje halála után átvette katedráját és pontosan ugyanott folytatta az óráját, ahol a tragikus balesetben elhunyt Pierre Curie abbahagyta. Az egyetlen nő, aki a Pantheonban fekszik, és övé az egyetlen sírhely, amely még mindig radioaktív, csakúgy, mint jegyzetei és noteszei.

fotó: Sín Olivér

A Manna legújabb előadása ismét lehetőséget ad három pályakezdő alkotóknak egy önálló, saját ötletből születő előadás létrehozására. A három művész közösen készítette a szövegkönyvet, a csapat hosszú kutató- és műhelymunkának köszönhetően jutott el az végső változathoz, melynek bemutatásához a szintén tehetséggondozó programjairól ismert Jurányi Produkciós Közösségi és Inkubátorház ad otthont. Az előadást a Magyar Nukleáris Társaság is támogatja.

a Manna Produkció bemutatja

RADIOAKTÍV

Előadja: Gyöngy Zsuzsa

Szöveg: Bíró Bence, Gyöngy Zsuzsa, Kovács Dániel Ambrus

Dramaturg: Bíró Bence
Fény: Böröcz Ádám
Hang: Somorjai Márton
Jelmez: Tóth Hajni
Asszisztens: Kovács Zsuzsanna
Produkciós menedzser: Erdélyi Adrienn
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Rendező: Kovács Dániel Ambrus

Külön köszönet Radnóti Katalinnak

Bemutató: 2018. február 17. 20:00 – Jurányi
További előadások: 208. március 8. 20:00 – Jurányi

Jegyeket a online a Jurányi Ház weboldalán lehet vásárolni:

http://juranyihaz.hu/jegyinfo/online-rendeles/

illetve az alábbi elérhetőségeken:

E-mail: jegy@fugeprodukcio.hu
Telefon: +36-70-777-2533
A jegypénztár a Jurányi u. 1. szám alatt található.

Hétfőtől péntekig: 16:00-20:00, hétvégén: első előadás kezdése előtt 1 órával az utolsó előadás kezdéséig

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Leave a Reply

Scroll To Top