Home / A függöny mögött / Interjúk / “…vágyunk igazi, mély találkozásokra – olyanokra, amelyekben fel tudunk oldódni…”
“…vágyunk igazi, mély találkozásokra – olyanokra, amelyekben fel tudunk oldódni…”

“…vágyunk igazi, mély találkozásokra – olyanokra, amelyekben fel tudunk oldódni…”

– “zuhany utáni” interjúk – Gruse: Láng Annamária

Mennyire szoktál emberekhez, helyzetekhez ragaszkodni?
• Nagyon! (mosolyog) Szeretek erős kampókkal “belekapaszkodni”(jóízűen felkacag) a másikba, szeretem mélyen keresni a találkozást! – nyilván ezért is viselhet meg bármilyen elválás is aztán.
Ennek a “mélyen keresésnek” mi lehet az oka?
• Annyi mindent kapok ettől – nem is hiszem, hogy bármi mástól kaphatnék annyit, mint a másik emberrel való találkozásoktól! Valószínűleg erre lehetek kondicionálva.
Gruse is  ilyen valaki?
• Igen, talán kicsit együgyű  ebben az összefüggésben is…
Azonban – bármennyire is vágyik arra, hogy szeressék – érződött most este a te Grusédon az is, hogy nem most jött a hat húszassal…
• Lehet, de azt hiszem,  ez inkább az életkoromból adódhat, hogy ezt a karaktert így játszom el. Nem tudom úgy játszani már, nyilván, mintha még csak huszonegy-huszonkét éves lennék. A megírt karakter viszont jóval fiatalabb – közben mégis bizonyos dolgokat csak olyan élettapasztalattal lehet eljátszani, amihez az szükséges, hogy megszerezd őket, ahhoz pedig óhatatlanul életkor is kell…(nevet)
…már csak azért sem gondoltam, gondolnám, hogy ez a Gruse teljesen naiv lenne, mert telis-tele van életakarással – és az optimizmus, az igazi, kikezdhetetlen optimizmus nincs és nem is lehet meg bőséges élettapasztalat nélkül, azt hiszem… Magad is ilyen “pozitív” alkat vagy?
• Próbálok, igen, próbálok ilyen lenni, de hát a helyzetek nagyon ambivalensek, és én már az ilyen Gruséhoz hasonló élethelyzeteken olykor azért igencsak meglepődöm. Hisz az ember felnőtt fejjel sok mindent sokkal összetettebben, bonyolultabban lát már…
Van azért még olyan eset, amikor megengeded magadnak, hogy mégse láss valamit annyira bonyolultnak?
• Néha megengedem magamnak ezt a luxust, igen! (felkacag) – legalábbis ez lenne a cél, hogy megengedjem magamnak ezt a luxust! Az életet, magamat könnyedebben kezelni – ám ez azért rettenetesen nagy munka, nem jön már annyira magától, könnyeden, mint gyerekkorban.
Miért, mi miatt lehet fontos szerinted Grusénak a szerelem?

• Nem tudom, hogy külön, kiemelten fontos-e ez neki. Megtörténik vele egészen egyszerűen a szerelem (is). Nincs szerintem olyan közöttünk, akinek az életét felforgató érzés, a szerelem ne lenne fontos! Nincs olyan, aki ne vágyna erre – persze aztán mindenki másképp kezeli… Szerintem vágyunk igazi, mély találkozásokra – olyanokra, amelyekben fel tudunk oldódni, könnyedek tudunk lenni. Ha egy másik ember mélyen szeretni tud téged, akkor meg tudja adni ezzel a szeretetével, szerelmével számodra ezt a könnyedséget, feloldódást – ez az, ami szép ebben.

Csati

A szerző: Csatádi Gábor

1979-ben születtem, az érettségi után teológus-lelkész szakon végeztem a Károlin és a Selyén, Szlovákiában. Majd esztétikából szereztem másoddiplomát. Önkéntes voltam egy évig Franciaországban, és miután hazajöttem, elkezdtem phd-mat az ELTE-n esztétikából...már csak meg kellene írni a katharszisz-elméletről szóló értekezésemet. Ám most épp a Pótszékfoglalót "főszerkesztem", mert most ez a fontos. Pont annyira, ahogy a színház, a személyesség, az őszinteség. Mindezt igyekszem tenni őszintén - nehezen szűnő szenvedéllyel.

Leave a Reply

Scroll To Top
%d blogger ezt szereti: