Home / Megnéztük / “Csak egy szóval mondd” – az idei MOST FESZT stúdiószínházi előadásai Tatabányán
“Csak egy szóval mondd” – az idei MOST FESZT stúdiószínházi előadásai Tatabányán

“Csak egy szóval mondd” – az idei MOST FESZT stúdiószínházi előadásai Tatabányán

A fesztiválra érkezett nevezések alapján elmondható, hogy a MOST FESZT megalapításakor meghatározott három csoport, azaz a vidéki, a határon túli és a független társulatok által létrehozott kínálat lehengerlő. A 2017 óta öt napos fesztivál programja – a seregszemle történetében először – A legnagyobb tilos! című előadással a legfiatalabb nézők felé is nyitni szeretne. A MOST FESZTjátszóhelyei kapcsán szintén újdonságra számíthatnak a nézők, hiszen a hagyományoknak megfelelő kamaraszínházi és nagyszínpadi játszóhelyek mellett, az idei évben először a Jászai Klubszínpadot is játéktérként használja majd a fesztivál

A név: Carmen

Prosper Mérimée nyomán színpadi változat Sediánszky Nóra
szerelmi ballada

Rendező: Sediánszky Nóra

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása

Carmen, a végzetes vonzerejű, zabolátlan cigánylány egy nap találkozik a teljességgel nem neki való emberrel, Don Joséval, a talpig tisztességes, rendszerető, józan fiatalemberrel – mi sem természetesebb, mint hogy beleszeret. José is belebolondul a megfoghatatlan és szeszélyes szépségbe, sőt, egyenesen a rabjává válik – innentől kezdve pedig mindkettőjük sorsa megpecsételtetett… Fülledt, forró tereken, kocsmai bulikban, bikaviadalokon és hegyvidéki csempészbandák búvóhelyein bontakozik ki a világ- és a zeneirodalom egyik leghíresebb szerelmi története, vágy és végzet lüktető erejű összecsapása. Carmen szenvedélytől perzselő drámáját ismerős dallamok, az andalúz földek kiégett vörösének szikkadt világa, mágia és misztikum kíséri. A jelen feldolgozás külön érdekessége, hogy intim térben, a nézőtől szinte karnyújtásnyira meséli el férfi és nő, szerelem és halál, vonzás és taszítás, természet és társadalom lenyűgöző csatáját. Az előadáshoz új szövegkönyv készült, melyet az eredeti, Prosper Mérimée-kisregény alapján az előadás rendezője, Sediánszky Nóra írt, és amely elsősorban az emberi lélek mélyén rejlő, elemi erejű szenvedélyekre, sokszor önmagunk elől is titkolt, legbenső vágyainkra, félelmeinkre, sóvárgásainkra, egymás felé, vagy egymás mellett elvezető útjainkra helyezi a hangsúlyt. Így szeretünk mi…?

Szereplők

Carmen                        Kosik Anita
José                             Nagyidai Gergő
Carlos / Garcia            Szegezdi Róbert m. v.
Mercedes                    Széles Zita
Soledad                        Horváth Réka
Pascuala                      Munkácsi Anita
Zenészek
Bíró Péter, Olajos Gábor
Alkotók
Látvány                       Vereckei Rita
Koreográfus                Ladányi Andrea, Túri Lajos Péter, Lippai Andrea
Súgó                            Kovács Katalin
Ügyelő                                    Sárközi István
Rendezőasszisztens    Demeter Anna
Rendező                      Sediánszky Nóra

Csak egy szóval mondd

Elvira Lindo azonos című regénye nyomán a színpadi adaptációt írta Gyarmati Kata
dráma

Rendező          Edvin Liverić m. v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása

A darab két, a harmincas évei elején járó, a társadalom perifériájára szorult nő arcképe, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást, és bizonyos értelemben tanúi egymás életének. Találkozásaikat, az együtt töltött éveket, a velük történt leginkább tragikomikusnak mondható eseményeket, különös kapcsolatukat, vitáikat, összetartásukat, mindkettőjük illúziót és csalódásait ismerjük meg az előadáson keresztül.

Szereplők
Rosario                                                G. Erdélyi Hermina
Milagros                                              Körmöci Petronella
Palmira, Pszichiáter,
Pap, Morsa                                         Ralbovszki Csaba

Alkotók
Dramaturg                                           Gyarmati Kata
Rendezőasszisztens, ügyelő, súgó      Kocsis Valéria
Az előadás látványvilága,
zenei válogatás és rendezés                 Edvin Liverić m. v.

Háy János

A halottember

színházi ballada

Rendező          Bérczes László

Az Ördögkatlan Produkció, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadása

„Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz, és gondoltam minden olyan férfira, aki egy ilyen elhagyásból újra vissza akar lépni a múlt valóságába, mintha közben nem telt volna az idő. Gondoltam minden olyan férfira és nőre, aki azt hiszi, gond nélkül tud belelépni a másik ember múltjába, s szinte észrevétlen lesz leölve, ahogyan karácsony böjtje előtt a disznók.” — Háy János

Szereplők
Anya               Mészáros Sára
Kislány           XXX
Férfi                Mucsi Zoltán
Kórus              Grisnik Petra, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv, Rozs Tamás

Alkotók
Díszlet                        Cziegler Balázs
Jelmez             Cselényi Nóra
Dramaturg       Kiss Mónika
Zeneszerző     Rozs Tamás
Báb                  Hoffer Károly

Mozgás           Widder Kristóf
Fény                Memlaur Imre
Asszisztens    Hodászi Ádám
Rendező          Bérczes László

fotó: Sándor Levente

Martin McDonagh

A párnaember

pszichothriller
Rendező          Csiki Zsolt
A csíkszeredai Csíki Játékszín előadása

Történetek között élünk, a történetek közvetlenül vagy közvetve hatnak életünkre, de lehet-e véletlen egybeesés, hogy egy író, Katurian több elbeszélésének eseményei is megtörténnek a mindennapokban? Az esetek azért is furcsák, mert novellái nem mindennapiak, fordulataik sajátosan felismerhetőek és halállal végződnek. Ezért kerül Katurian a rendőri vallatószobába, ahol mégtöbb furcsa részletre is fény derül.

Szereplők
Tupolski                     Kányádi Szilárd
Katurian                      Vass Csaba
Ariel                            Kozma Attila
Michal                         Kosztándi Zsolt
Anya                           Márdirosz Ágnes
Apa                             Bende Sándor
Kislány                       Fekete Bernadetta
Mostohaapa                Bilibók Attila
Mostohaanya              Szabó Enikő
Narrátor                      Szabó Enikő

Alkotók
Jelmez             Török Réka
Dramaturg       Biró Réka
Fordító                        Merényi Anna
Zene                Veress Albert
Rendező          Csiki Zsolt

Fábián Péter — Benkó Bence

Elza, vagy a világ vége

hadművelet két részben
Rendező          Fábián Péter — Benkó Bence
A Miskolci Nemzeti Színház előadása

Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét felháborítóan megbolygatva.

Igen, a mi mai világunk. Annak a sokat bámult, XX. századi kultúrkör szaknak mi vagyunk a végső eszménye. Az örök harc társadalma: a tökéletes társadalom, melyben a cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát, mely köztudomás szerint a régi Európa egyik rákfenéje volt. Mindaz, ami az akaratot bénítja, a cselekvést gyengíti, az erkölcsöket rontja, a fantáziát megfertőzi, az egyén önérzését fölcsigázza, az öncélú művészet, a szellemi tudomány, a metafizikai gondolat, az érzelmi komplikációk kultusza, eltűnt, vagy leszorult azzá, ami! Üres játékká, melyet senki sem vesz nagyon komolyan.

De minden relatív.

Szereplők
MISKOLCZI ELZA, lányka                                                  Prohászka Fanni
MISKOLCZI MÓZES, apja és szülészorvos Harsányi Attila

MISKOLCZINÉ GÖRÖMBÖLYI MÁRIA, anyja              Szirbik Bernadett
Miskolczi Máté, testvére és ezredes /
Miskolczi Márk, testvére és százados /
Miskolczi Lukács, testvére és hadnagy /
Miskolczi János, testvére és tizedes,
Miskolczi Gáspár, testvére és közlegény /
Miskolczi Menyhért, testvére és közlegény /
Miskolczi Boldizsár, testvére és halott                                  Farkas Sándor
Babits Mihály, Nyugatos kém * Cenci, bejárónő                   Fandl Ferenc
Káder Kata, kommunista kém /
Mályi Margit, Csaba párja                                                     Czakó Julianna
Nyilas Mihály, nemzetiszocialista kém /
Arnóti Dezső, Elza szerelme                                                  Feczesin Kristóf
Radostyán Tihamér, „kalóz”                                                  Rózsa Krisztián
Hejő Csaba, közlegény                                                           Kokics Péter
Bőcsi Jónás, tanító és pap                                                      Szegedi Dezső
Görömbölyiné Neumann Magdolna, nagymama                    Molnár Anna

Alkotók
Látvány                                   Jeli Sára Luca
Dramaturg                               Sényi Fanni
Zene                                        Horváth Szabolcs
Súgó                                        Márton B. András
Rendezőasszisztens, ügyelő   Egyed Tünde
Író, rendező                             Fábián Péter, Benkó Bence

további fesztiválinformációk:
mostfeszt.hu
jaszaiszinhaz.hu

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Leave a Reply

Scroll To Top
%d blogger ezt szereti: