Tizennyolcadszor ült össze a POSZT  tizennyolcadikféle hattagú szakmai zsűrije,  amelyik ebből a tizennégy eklektikusan összeválogatott versenyelőadásból a következő kategóriákban találta meg a program legjobbjait:

Legjobb előadás:

ROSMERSHOLM

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Kétségtelenül a fesztivál egyik legkülönlegesebb, egyszersmind legmegosztóbb előadása. Hogy megkapta a fődíjat, értem, egyetérteni azonban nem tudok vele: olyan, bizonyos szempontból „öncélú” előadásnak tartom, amelyik nemcsak a színészeit, de a nézőit is komoly kihívások elé állítja. Az azonban kétségtelen, hogy számos versenytársával ellentétben a Rosmersholmra évek múltán is emlékezni fogunk.(Dani)
Utáltam ezt az előadást, méghozzá szenvedélyesen, a szünetben ott is hagytam, pedig ilyet nem nagyon szoktam. Nem azért, mintha unalmas lett volna, hanem mert egy hatalmas nagy giccsnek tartom. Olyan nagynak, ami csak egy nagy rendező fejében születhet meg. (Csaba)
Ez a lecsupaszítottság mégis – mint egy művészfilmben – mozgalmas, „teli zsúfolt“ tud maradni – teli zsúfolja egy világ. Az a belső, az az önmaga legtisztább, legfénylőbb és leginkább ártatlanabb, a másikat és önmagát a madarak szárnyalni tudó szabadságával szeretni vágyó világ. Az, amitől az ember egyedüli példány. A Bach hegedűversenyének (BWV1041) andantéja gyönyörű – még akkor is, ha tudom, hogy a rendezés szálakat befejezőlegesen összevarrni nem tudó,  nem akaró mivoltát kívánja, mint hófehér, keményített damasztabrosz leborítani. A szép így, ezért lesz hatásvadász giccs. Persze, azért jó lenne sok ilyen „Bach-giccs“ szerteszét a megannyi évadonkénti rendezés között…azt hiszem. (Gábor)

 Legjobb rendezés:

SZÉKELY KRISZTA

A kaukázusi krétakör

   Katona József Színház, Budapest

Igazi színház – friss, ötletes, kortárs! Egy fiatal rendező már többedjére tesz tanúbizonyságot tehetségéről. A POSZT-on ritka a címvédés, de ezúttal teljes mértékben indokolt. Mind tavaly a Nóra, mind idén A kaukázusi krétakör az év egyik legeredetibb munkája. Székely Kriszta előadásának további nagy erénye, hogy a fiatal nézőgenerációt is képes megszólítani Brechttel.(Dani)
Székely Kriszta pár méternyi közelségbe hozza közénk azt, amitől egyszerre gondolkodunk el és csodálkozunk rá arra, ami ebben a darabban zajlik. A darabbéli darabnak én leszek a szereplője, és e darabbéli szereplő olyan lesz, mint én. A didaktikus dráma, tanmese színházzá,  tyúkszaros mindennapisággá lesz. (Gábor)
 
 

Legjobb női főszereplő:

IMRE ÉVA

Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház

Ugyan Imre Éva oldotta meg a legnehezebb feladatot, ám talán még erősebb lett volna az alakítás, ha átütő erővel tette volna ezt. (Gábor) A Rosmersholm egyik erőssége a színészek tényleg minden határt áttörő emberfeletti munkája szélsőséges színpadi körülmények között. Közülük is Imre Éva játéka volt számomra a legemlékezetesebb.(Dani)
 

Legjobb férfi főszereplő:

KOCSIS GERGELY

A kaukázusi krétakör

Katona József Színház, Budapest

Díjazandó alakítás: Kocsis Gergely maga Acdak, mind a cinizmus, mind a humor szempontjából. Én talán inkább mellékszereplőként ismertem volna el (a kritikusdíjon is ebben a kategóriában volt jelölt). Akkor talán Alföldi Róbert III. Richárdja is szóba jöhetett volna. (Dani)
Kocsis Gergely Acdak bírójának mesterien könnyed, hányavetien koncentrált sodródó figurája által eggyé rántódott ez az előadás e pécsi játéktérben is. “Mindenesetre itt valami működik. Valamit megértek abból, ami jóval több és kevesebb is, mintha csak az elidegenítő színházról beszélnénk. (Gábor)
Legjobb női mellékszereplő:
 

KOVÁTS ADÉL

III. Richárd

Radnóti Színház

 

Legjobb férfi mellékszereplő:

SZEMENYEI JÁNOS

Csárdáskirálynő

Katona József Színház, Kecskemét


 Hogy Szemenyei Jánosnak, aki az ország egyik „legszínészebb” énekese, egyben az ország egyik legjobban éneklő színésze, kijárt már egy komolyabb elismerés, nem kérdés. Hogy ezt a 2018-as POSZT-on kellett-e megkapnia a Csárdáskirálynőért, az inkább kérdés.(Dani)Szemenyei János minden pillanata egyszerre színház és zene. Felejthetetlen Laborcz Alföldi István, a királyában, anyanyelvén beszéli Mundruczót és Zsótért, és a kecskeméti Csárdáskirálynő is neki és Kőszegi Ákosnak köszönhetően lett olyan, amilyen.(Csaba)

Legjobb 30 év alatti női színész:

SZAKÁCS HAJNALKA

Három nővér

Csokonai Színház

Legjobb társulati összjáték:

ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ

Borisz Davidovics síremléke

Úgy jöttem ki az előadásról, hogy ez a társulat, amely a Borisz Davidovics síremléke első percétől az
utolsóig keményen és szépen dolgozott, sokkal jobb darabot, sokkal jobb végeredményt érdemelt volna. A társulati díj teljes mértékben kiérdemelt. (Dani)
Kiváló társulati összmunka egy sehova sem tehető előadásban. (Csaba)
 

Legjobb színházi zene:

MARIAN NEĆAK

Borisz Davidovics síremléke

Újvidéki Színház

Ilyen tolakodó, magát illegető színházi zenét már rég hallottam. (Csaba)

Legjobb színpadi mozgás és térhasználat:

HÁROM NŐVÉR

Csokonai Színház


Mintha az egész csak azért lett volna, hogy helyettesítse a magát nem találó előadást. (Csaba)
Az előadást nézve eszembe jutott egy másik legenda, amit Rusznák mesélt a kecskeméti stúdiósainak: Nádasdy Kálmánhoz egyszer így fordult az egyik rendező-hallgatója: “Tanár úr, tanár úr, van egy ötletem! – Fiam, dobja el!” Egy eseménydús, forgószínpadot és emberi jövés-menést-futkorászást bátran váltakoztató rendezés ez, ahol a formát, a jó értelemben vett, kevéssé átélt játékot – népnyelvileg: ripacskodást – a formai ötletek hatalmas “leplével” borítják jól eltalált és kiszámítható menetrendszerűséggel. Avagy nagy ívű, formátumú színjátszás a cívisváros deszkáiról Újhelyi Kinga mesterien szangvinikus Natalja Ivanovnájával. (Gábor)

Legjobb dramaturgi munka:

KOZMA ANDRÁS

Három nővér

Csokonai Színház

Legjobb jelmez:

NAGY FRUZSINA

A kaukázusi krétakör

Katona József Színház, Budapest

III. Richárd

Radnóti Színház

Legjobb díszlet:

     ANDRIY ZHOLDAK és DANIEL ZHOLDAK


Rosmersholm

 Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Rosmersholm díszlete nemcsak háttérül szolgál – együtt él, együtt lélegzik az előadással. A
produkció egészét tekintve nem értek egyet Térey Jánossal, de a méltatásként írt Manderley-ház-hasonlata átütően igaz.(Dani) Ez az egyetlen nappaliszoba a hatalmas méretű, a lakóihoz mérten óriási ajtóival, ablakaival, evangélikus templom-belsőjével élet-szoba-szentéllyé lesz. (Gábor)
 
 
 
 

Legjobb fényterv:

BAUMGARTNER SÁNDOR

III. Richárd

Radnóti Színház

Hogy a Radnóti III. Richárdja több díjat is érdemelt volna, az véleményem szerint kétségtelen. Hogy pont ebben a kategóriában-e, miközben a fényvilág sokszor túlságosan is megerőltető a nézők szemének (legalábbis az én szememnek nagyon is az volt), azt nem tudom…(Dani)

A színészzsűri különdíja:

 A legjobb női alakításért:

PÁLMAI ANNA

                                            A kaukázusi krétakör

   Katona József Színház, Budapest

Imre Éva mellett a másik legerősebb női alakítást az idei POSZT versenyelőadásain Pálmai Anna hozta (bár Láng Annamária „miskolci” Gruséjára is jó szívvel gondolok vissza). Elemi, ahogy a színpadon lányból nővé érik.(Dani)
Gruse Vacsnadze (Pálmai Anna) és Szimon Csacsava (Mészáros Béla), a konyhalány és a katona szerelme. Kettejük játéka valamit odalop a pillanat erejének intenzitásából, ami egyszerre a szándékos érzelemvadászat és a lélek-finom ragaszkodás mesteri arányokkal tálalt elegye. Ezt a finomságot a ragaszkodás szenvedélyével srófolja még tovább Pálmai Anna, amikor a pólyányi csecsemővel menekül – menti a gyermek és önmaga életét. Ahogy ők ketten együtt, egymással játszanak, abból érteni-érezni a gyöngéd szeretet mindennel dacolni képes hőfokát. (Gábor)

A legjobb férfi alakításért:

HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA

Illatszertár

Móricz Zsigmond Színház

A közönségzsűri különdíja:

ILLATSZERTÁR

Móricz Zsigmond Színház

Mohácsiék úgy nyúltak az Illatszertárhoz, hogy bár a cselekmény és a humor frissebb, dinamikusabb lett, László Miklós eredetije felismerhetően egyben maradt. Sőt. Az Illatszertárra ráfért egy kis Mohácsi, a nyíregyházi társulat pedig lubickol, mint hal a vízben. A szó lehető legminőségibb értelmében született szórakoztató előadás.(Dani)
A Mohácsi-testvérek találkozása igencsak ütősre sikerül; persze nem lesz az Illatszertárból Egyszer élünk, de ha nem is a mélység, az esztétikai érték szintjén jóval több ez, mint egyszerű Asztalos (Horvát Sebestyén Sándor) munka – ez igényesen kacagtató vígjáték. (Csaba)

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja:

                                                                              RÓZSA KRISZTIÁN

A kaukázusi krétakör

Miskolci Nemzeti Színház

A Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja

az idei Nyílt Fórum legjobb színművének:

OLÁH-HORVÁTH SÁRA: LENNI VAGY NEM

“Viselkedjünk emberként akkor is, ha nők vagyunk!”#POSZT 8.nap
“Valami, ami megmagyarázhatatlan..!”#POSZT 7.nap
“Menjen már innen, Kálmán…! Vagy Imre…- vagy mi a csoda!”#POSZT 6.nap
“Hát persze, hogy emlékszem!!?”#POSZT 5.nap
A színház veszélyes üzem… #POSZT 4.nap
“A fingnak nincsen orra!”#POSzT 3.nap
“Ezek még mindig alszanak?”#POSzT 2.nap
Szétszéleszt vagy egybeterel? #POSzT 1.nap

©simarafoto

B. Kiss Csaba – Csatádi Gábor – Dicsuk Dániel