Home / Aktualitások / Ősbemutató a Szkénében!
Ősbemutató a Szkénében!

Ősbemutató a Szkénében!

2018. szeptember 11. 14:07

Hozott lélek című, 2015-ben megjelent kötetéből Háy János azonos címmel írta színpadra A lány, aki hozott lélekből dolgozott című novellát, amelyből most ősbemutató készül.

„Háy János novelláskötete erős gesztus: olyan erős, hogy a novellákat egymás után olvasva pihenőket kell tartani, ne feküdje meg gyomrunkat a reménytelenség.”– írja Z. Kovács Zoltán revizoronline.hu-n kötetkritikájában.

A lány, aki hozott lélekből dolgozottcímű színpadi műben egy fiatal rendőr faggat egy pszichológust azt „nyomozva”, hogy a lánnyal vagy bárkivel lefolytatott kezelés segít-e, segíthet-e abban, hogy az ember elkerülje saját sorsát. Egyáltalán: van-e felelősségünk a másik ember életéért?

 Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X, az ismeretlen. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság.

Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X.

A bemutató kapcsán Jónás Ági készített interjút Mucsi Zoltánnal a kortársonline.hu-n:

„– Ezúttal több szereplő bőrébe is belebújsz.
– Igen, a főszereplő Nő pszichológusát alakítom, de én játszom a férjét, a szeretőt is, és időnként egy plasztikai sebész bőrébe is belebújok. A karakterek mellett nagyon izgalmas az, ahogyan Háy szereplői ide-oda ugrálnak az időben: a néző tanúja lehet a nő és a pszichológus beszélgetésének, majd hirtelen visszaugrunk a nő múltjába, ahol feleségként látjuk őt viszont, és a férjével való kapcsolatát mutatjuk meg – tehát olyan az egész, mintha a pszichológus fogadóórája közben elevenednének meg a már megtörtént események.”

©Mészáros Csaba

Részlet a darabból:

Pszichológus: Elhiszi, hogy szeret, minden hazugságban az a lényeg, hogy aki hazudik, elhiszi, hogy az az igazság, amit hazudik.
Nyomozó: De mért ne az volna az igazság?
Pszichológus: Mert nincs olyan, hogy igazság. Csak hazugságok vannak, amelyek hol hitelesen, hol hiteltelenül próbálnak igazságok lenni.
Nyomozó: Hogy tudja így gondozni az érzelmeket, ha nem hisz bennük?
Pszichológus: Csak így lehet, ha hinnék benne, nem tudnék segíteni. Csak az tud segíteni, aki átlát a hazugságok hálózatán.
Nyomozó: Akkor mi valójában hasonló dolgot csinálunk?
Pszichológus: Ezt hogy érti?
Nyomozó: Én is a hazugságok hálózatán akarok átlátni.
Pszichológus: Azért van némi különbség.
Nyomozó: Mi?
Pszichológus: Hogy amikor maga átlát, annak börtön a vége, amikor én, akkor csak egy marék antidepresszáns.
Háy János: A lány, aki hozott lélekből dolgozott(a teljes novella) »»

Nézőművészeti Kft.
A Nézőművészeti Kft-nek (tagjai: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László, Kovács Krisztián és Gyulay Eszter) a Szkénében, aSzkénével koprodukcióbanA gondnok, Bivaly-szuflé, A zsidó, Don Quijote, azEztRád és a Leonce és Lénaután – ez lesz a 7. bemutatója, amely immáron a harmadik Háy-előadás a budai színház repertoárján. A társulat jelenleg több helyszínen játszik, és gyakorta fellép az ország különböző fesztiváljain és színházaiban, osztálytermi előadásaikkal pedig rendszeres vendége nem csak a budapesti, de vidéki iskoláknak is.
Szabó Mát érendezőnek – aki jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője – ez már a 4. munkája a társulattal (Havanna, A gondnok, A zsidó).
——————————-
Pszichológus(az apa, az építkezési vállalkozó és a plasztikai sebész szerepében is): Mucsi Zoltán
NyomozóKovács Krisztián
(az anya szerepében is): Moldvai Kiss Andrea
Díszlet- és jelmeztervező: Ondraschek Péter
A tervező asszisztense: Bessenyei Bettina
Dramaturg: Gyulay Eszter
Fény: Mervel Miklós
Hang: Molnár Péter
Asszisztens: Fábián Ilona
Rendező: Szabó Máté

A szerző: Potszekfoglalo

Személyesség, őszinteség és színház – ebben hiszünk. Több is ez, mint hit. Megszállottság a tekintetben, hogy mindez – azaz a színház – így van, így létezik, így működik és így lesz átadható. Álarcot öltve, hogy le tudjuk venni ál-arcainkat. És minderről írva megértsük a színpadot, a játékot, a másikat és végső soron önmagunkat. Mert a kritika nem csak analízis, hanem szintézis is. Sőt leginkább szintézis. Nem szétszed öncéllal, inkább megértve, elemezve, őszintén, összerak – szenvedéllyel. Nem kritikaírást, hanem a rivaldán ülő színház-írást kell művelnünk, tudván Whitmannel, hogy: “zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort”.

Leave a Reply

Scroll To Top
%d blogger ezt szereti: