Home / Megnéztük / Mit jelent embernek lenni? – a Mundruczó rendezte Winterreise újra a Trafóban
Mit jelent embernek lenni? – a Mundruczó rendezte Winterreise újra a Trafóban

Mit jelent embernek lenni? – a Mundruczó rendezte Winterreise újra a Trafóban

2019. február 12 15:15

Két év után, február 16-án és 17-énújra a Trafó Kortárs Művészetek Házában lesz műsoron a Winterreise, ami egy francia vendégjátékot követően tér haza.

Az előadás, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitunga tavalyi Bécsi Ünnepi Hetek fénypontjának tartott, Frankfurt, Berlin, Drezda, Bécs és Cividale del Friuli után ezúttal Strasbourgba is ellátogatott, ahol a kortárs előadóművészet mellett elkötelezett strasbourgi színházban, a Maillonban lépett fel a nemzetközileg elismert svájci karmester, Thierry Fischer által vezényelt Strasbourgi Filharmonikus Zenekar kíséretében. Itt már visszatérő vendégnek számít a társulat: 2008-ban a Frankenstein-tervvel, 2014-ben a Szégyennel, tavaly pedig a Látszatélettel arattak sikert. 

Hans Zender 1993-ban, bő 160 évvel Schubert ma is döbbenetes hatású dalciklusának megszületése után, az eredeti dalok zongorakíséretét átírta kiszenekarra. Mundruczó Kornél ehhez a változathoz készített videóinstallációt, mely Szemenyei János szólójával és a Hámori Máté vezényelte Óbudai Danubia Zenekarral kiegészülve alkot egy egységet. A Proton Színház előadását a szemszögváltás teszi különlegessé. A Winterreise az ember egzisztenciális fájdalmát mutatja be, a hang nélküliek méltóságát képviseli.

“Színház, film és zene nem mindennapi összefonódásának lehettünk tanúi: Mundruczó Kornél meglehetősen forró témához nyúlt. Nem egyszerű művészi nyelven megszólalni egy olyan kérdésben, mely ekkora indulatot vált ki ma is, és aktualitása miatt megköveteli a direkt megnyilatkozást.” Csabai Máté, revizor.hu

“Mit jelent embernek lenni? – teszi fel a kérdést a rendező. Mi az a minimum, ami szükséges az emberi létezéshez? Vajon elég az alapvető szükségleteket biztosítani az élethez? A filmrészleteken a menekülttáborok lakói néhány négyzetméternyi életterükön, szegényes lehetőségeikkel igyekeznek minél teljesebb életet élni, miközben minduntalan szembesülnek korlátaikkal, az életük szűk határaival.” Kondor Kata, operavilag.net

 

 

A szerző: Csatádi Gábor

1979-ben születtem, az érettségi után teológus-lelkész szakon végeztem a Károlin és a Selyén, Szlovákiában. Majd esztétikából szereztem másoddiplomát. Önkéntes voltam egy évig Franciaországban, és miután hazajöttem, elkezdtem phd-mat az ELTE-n esztétikából...már csak meg kellene írni a katharszisz-elméletről szóló értekezésemet. Ám most épp a Pótszékfoglalót "főszerkesztem", mert most ez a fontos. Pont annyira, ahogy a színház, a személyesség, az őszinteség. Mindezt igyekszem tenni őszintén - nehezen szűnő szenvedéllyel.

Leave a Reply

Scroll To Top
%d blogger ezt szereti: