2019. április 11. 14:45

Olajbogyóval fogad minket Páder Petra, akarom mondani Kilissza, a szolgáló, a színpadon pedig a mükénéi királyi család mosolyogva vár bennünket, akik így máris Mükéné népévé lényegülünk át. Néhány arra méltó – értsd: az első sorban ülő – kézfogásban is részesül, majd kezdődik az élő szappanopera. Az előre megírt forgatókönyvet azonban Elektra rögtön felborítja: ruháját fellebentve meztelenül mutatkozik előttünk, leleplezvén a pompás díszletek mögött rejlő hazugságot.
Az Elektra-történetet mindhárom nagy görög tragédiaíró – Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész – feldolgozta, Fodor Tamás pedig több változatból írt újat még 1986-ban (bár a színlapon Euripidésszel szerepel szerzőpárosként). Ezt vette elő most Alföldi Róbert a Budaörsi Latinovits Színház számára, ahol a 2017-es Tolsztoj-adaptáció, A sötétség hatalma után immár másodszor rendez. A stáblista majdnem ugyanaz: a budaörsi társulathoz ezúttal is Balsai Móni és Brasch Bence csatlakozik, kiegészülve a címszerepet alakító Ladányi Júliával.

Már a fogadás sem hagy kétséget afelől, hogy itt bizony a politika kerül középpontba, és egyre inkább bizonyossá is válik, hogy főszereplőnk ezúttal nem Elektra lesz, nem is Oresztész, sokkal inkább Aigiszthosz király. A zsarnoki hatalom természetébe vagy a hatalom zsarnoki természetébe kapunk betekintést: a pincékben ártatlanokat kínoznak, miközben a király azt bizonygatja népének, hogy nyugodtan bízzanak a törvényekben, független bíróság fog ítéletet mondani. Szerencsére Alföldi nem akar túlságosan aktuálpolitizálni, nézői derültséget is csak ez a mozzanat vált ki,  jól teremti meg viszont a félelem légkörét, mely az Oresztész visszatértétől félő Aigiszthosz alatt uralja Mükénét.
A magánéleti vonulat azonban már jóval kevésbé meggyőző, köszönhetően elsősorban annak, hogy sok karakter meglehetősen vázlatos marad az előadásban. Brasch Bence piperkőc, de agresszív Aigiszthoszt alakít – kifejezetten jól eltalált karakter, ahogy Illyés Róbert is jól vegyíti szerepében a modern biztonsági főnököt a foglyokat kínzó pribékkel. Izgalmas megoldás a közönség soraiból előlépő idegen Chován Gábor alakításában, akiből Ál-Oresztészt kívánnak faragni, habár ez utóbbi mozzanat nem igazán fut ki sehová (már ha a torokelvágást nem tekintjük annak). És jó Spolarics Andrea szobrászművésze is, aki szinte teljes közönnyel teljesíti a király és biztonsági főnökének kéréseit, könnyen engedve a zsarolásnak is.

A többi szereplőt ugyanakkor – úgy tűnik – kissé magára hagyta a rendező. Balsai Móninak mintha az lett volna meghagyva rendezői utasításként, hogy játssza túl a szerepét, és ő derekasan eleget is tesz ennek, csak éppen a hisztérikán kívül mást nem nagyon tudunk felfedezni ebben a Klütaimnésztrában. Bohoczki Sárának Krüszothemisz szerepében még kevesebb instrukciónak kell megfelelnie: bár szorgalmasan végigcigarettázza az előadást, de Elektra nővéréről a láncdohányosságon kívül nagyon mást nem tudnánk elmondani. Ahogy sajnos magáról Elektráról sem derül ki sok azon kívül, hogy nagyon utálja anyját és mostohaapját, nagyon meg akarja bosszulni apja halálát, és nagyon várja vissza Oresztészt. Akit Böröndi Bence alakít nagy energiákat mozgósítva, de belőle sem válik izgalmas karakter.
Az alapos karakterformálás helyett kapunk viszont rengeteg vért, verítéket és könnyet. A valóban izgalmas politikai dráma szép lassan csúszik át néhol melodrámai, néhol tarantinóian véres bosszútörténetbe, és ezzel párhuzamosan veszt talajt fokozatosan. Mintha Alföldi egyre kevésbé bízna a történetben, vagy inkább saját magában, túlzásokba fojtván a kezdetben jól átgondoltnak tűnő koncepciót.

Zöldy Z Gergely modern ruhákba öltözteti a szereplőket, bár nehezen tudnék olyan Alföldi-rendezést mondani, ahol ne öltönyben vagy kosztümben feszítenének a klasszikusok. A színpadot három oldalról üljük körbe, amely így mintegy beékelődik a közönség soraiba, hangsúlyozván ezzel a nézők résztvevő-voltát. Az ugyancsak Zöldy Z tervezte díszlet egyetlen eleme sem vész kárba, még a gyilkos eszköz is belőle kerül ki. Végül az egészet szépen befesti a művér.
2019. április 1.

B. Kiss Csaba