Home / Megnéztük / Kevés Czukorral
Kevés Czukorral

Kevés Czukorral

2019. július 29. 15:00

A címbeli szójátékért azonnal elnézést is kérek, de hát elsőre ez ugrott be, amikor a Czukor Balázs című előadásról kezdtem volna írni…

A legendás Máté–Horvai-osztály tagjai minden nyáron összegyűlnek, hogy egyikőjük életéről… – nem folytatom; aki ezt olvassa, úgyis tudja, miről van szó. És miután ez az írás már csak a Czukor Balázs utolsó előadása után fog napvilágot látni, nyugodtan spoilerezhetek is. Mint ahogy az AlkalMáté Trupp előadásairól nehéz is úgy beszélni, hogy nem írok azokról a jelenetekről, melyek füzéreként kerekedik ki a produkció.

©Szokodi Bea

A hamarosan a végéhez (vagy talán csak első ciklusának befejezéséhez?) közeledő élveboncolások sorában ezúttal Czukor Balázs következett, aki néhány éve visszavonult a rivaldafénytől, és ma már jobbára rendezőként dolgozik. Az előadás mi másra, mint természetesen elsősorban erre az életrajzi tényre fókuszál, ahogy ezt már rögtön az elején egy másik pályaelhagyó – igaz, jóval radikálisabban, hiszen rendőrnek állt, majd rendőrségi szóvivővé avanzsált –, a Gál Kristóf által prezentált rendőrségi körözés is nyilvánvalóvá teszi.

Az előadás aztán Czukor Balázs, a színész vívódásait tárja elénk, Czukor Balázsét, aki élő valójában mintegy bölcs guruként oldalt törökülésben ül egy párnán, és már-már a kívülálló elnéző mosolyával szemléli a róla szóló előadást. Néha-néha azért beszáll a játékba, mint mikor Karinthy Nem mondhatom el senkinek című versét recitálja, vagy az előadás legszemélyesebb jelenetében, az egyetlen, nem a színházról szóló jelenetben, ahol saját vajúdó feleségét alakítja. Na meg persze a záróakkordban.

A többi jelenetben azonban kívül marad, és nem csak fizikailag, hiszen ez a Czukor Balázs nem Czukor Balázs, az ember, hanem Czukor Balázs, a hivatásával meghasonlott színész. Talán ezért sem tud az előadás igazán ütni: puszta látványosság marad, igaz, a jobb fajtából.

©Szokodi Bea

Az osztálytársak ugyanis beleadnak apait-anyait, hogy elmondják Czukor Balázs színészi kudarctörténetét. Merthogy itt bizony kudarcok sorozatát látjuk: egy olyan színész életét, akit semmi nem predesztinált arra, hogy színész legyen, aztán mégis az lett, aztán mégsem.

Már az óvodában is belesült József Attilába, színésznövendékként Máté Gábor torkolta le, hogy még a hangját sem lehet hallani a színpadon, Ascher hiába próbált eljátszatni vele egy lámpafelkapcsolással egybekötött meglepődést, nem ment neki. Később társulatában, Szombathelyen érték súlyos csapások: a színészbüfében nem kapott szendvicset, a művészeti titkár lehordta, hogy nem érdeklik az anyagi szempontok, a feleségével közösen kezdeményezett részvételi színház pedig teljes kudarcot vallott. Hát csoda ezek után, hogy levonult a világot jelentő deszkákról?

©Szokodi Bea

Ezek a jelenetek azonban nem Czukor Balázs miatt lesznek érdekesek, hanem az osztálytársaknak köszönhetően. Egészen bravúros alakításokat is láthatunk. A csúcspont Mészáros Máté rövid monodrámája, ahol mindjárt két személyt, az egymással telefonon diskuráló önmagát és az éppen Feydeau-rendezésre készülő Hamvai Kornélt jeleníti meg és parodizálja.

De említhetjük Jordán Adélt, aki saját apjáról mutat be paródiát, Dömötör Andrást, aki Máté Gáborról, és az osztály férfitagjait mind, akik pedig Czukor Balázsról magáról. Az óvodások anyák napi műsora önmagában is megérne egy misét, és egy kicsit az osztály összes tagja megmutatja magát, mikor egyenként elpanaszolják, milyen elismerést nem kaptak meg, ami pedig járt volna nekik.

Sajnos ez a humoros skicc sokkal személyesebb, őszintébb és kitárulkozóbb, mint az előadás egésze. Hiába van itt egy vicces jelenet a kis Balázskáról, akit saját kívánságára apja augusztusban visz szánkózni, hiába látjuk, hogy apa és fia viszonya nem a legharmonikusabb, igazából semmit nem tudunk meg erről. Hiába látjuk a feleség otthonszülését, amelyhez a férj asszisztál, nem tudjuk meg, mi Czukor Balázs viszonya a gyerekéhez, az apasághoz, a családhoz magához. A jeleneteknek nincs emberi súlya, pusztán esztétikai értéke.

©Szokodi Bea

Az előadást Dargay Marcell zenéje és szintetizátorjátéka, Máthé Zsolt és Gál Kristóf basszusfutamai és Mészáros Máté gitárkísérete teszi teljessé. Az AlkalMáté Trupp ezúttal is bizonyítja, hogy nemcsak fantasztikus színészek, hanem társulatként is kiválóan működnek. Csak éppen Czukor Balázsból nem kapunk sokat.

2019. július 26., Jurányi Ház

B. Kiss Csaba

A szerző: B. Kiss Csaba

Leave a Reply

Scroll To Top
%d blogger ezt szereti: