2019. szeptember 24. 11:25
Szeptember 26-án 19 órakor mutatja be a Szkéné a Terminal Workhouse-szal és a Mannával közös legújabb produkcióját, a Szeretett Vezérünket. A rendező Valcz Péter.
A szomszéd múltjával mindig könnyebb szembenézni. Lássuk csak: Bukarest, 1987. Daniel Bănulescu valós személy. Ahogy Nicolae Ceaușescu is az. Daniel egy fiatal író. Csau egy idős diktátor. Felkéri Danielt, hogy írjon egy regényt. Egy regényt, amiről csak akar. De olyan legyen, amitől mindenkinek leesik az álla. Harmincegy napja van rá.
Daniel kipenderül az értelmiségi semmittevésből, és alkotni kényszerül. De hol Csau van, ott Csau van – nemcsak a szaunában, az égő gyufában, a tolvaj poharában, nemcsak Daniel konyhájában, a párkapcsolatában, nemcsak a felkérésben, ott van a megértésben, az egyházban, a díjátadásban, nemcsak az ellenállásban, de a passzivitásban, ott Csau van.
A fülbemászó mozgalmi dal ritmusára lassan feloldódni a többségben. Milyen jó megbújni itt a sorok közt… – olvasható az előadás ajánlójában.
„Az előadásunk nem aktualizál, egyszerűen csak aktuális. Nyilván senkinek sem lesz ismeretlen a mindent átszövő politika. A térségben ennek nagy hagyományai vannak. De ez ugyanakkor egy viszony. Beengedjük, dühöngünk, posztolunk, feltételezünk, verjük a mellünk, megbélyegzünk. A regényben szépen kirajzolódik, hogyan uralkodik el az egész rendszeren az idegállapot. Igen. A fókusz az idegállapoton van. A konfliktus a főszereplő (antihős) Daniel lelkében dúl: egy nap Ceausescu berántja a limuzinjába, és azt kéri tőle, hogy írjon 31 nap alatt egy regényt arról, amiről akar. Nincs cenzúra, nincs megkötés, csak egy: olyat írjon, amitől mindenkinek leesik az álla…” – nyilatkozta a rendező, Valcz Péter.
Az előadás szövegkönyvét Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk c. regénye nyomán írta O. Horváth Sári. Daniel Bănulescu 1960-ban született Bukarestben. Ugyanitt mérnöknek tanult, ma főállású újságíróként és íróként tevékenykedik. Már első két verseskötetével nagy feltűnést keltett a szövegekben megjelenő erős szexualitás miatt. 1994-ben adták ki első regényét, a Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk!-et (Scolar Kiadó), mellyel végérvényesen berobbant a köztudatba. A könyv elnyerte a Román Írószövetség Díját, és 2005-ben másodszor is kiadták. Bănulescu verseit, regényeit, drámáit több nyelvre lefordították.
„Kevés könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal.” – olvashatjuk a regény fülszövegében.
Terminal Workhouse
Társulat, műhely, produkció, csoport, projekt, egyesület, alkotóközösség, kötetlen színházi csoportosulás, alkalmazott színház, elv(ek)
Nehéz lenne egy kategóriába behatárolni annak a 10 fiatal (színházi) alkotónak a csoportját, akik éppen azzal a szándékkal alakultak hivatalos egyesületté 2015-ben, hogy a legkülönbözőbb módokon, műfajokban és (munka)szerepekben valósítsák meg elképzeléseiket. Nem is cél egyetlen terminus használata. Ezért inkább Terminál.
Az alkotóközösség tagjai más-más színháznál, társulatnál dolgoznak, a kötetlen színházi csoportosuláson belül pedig az a céljuk, hogy önállóan is, egymást segítve és együtt gondolkozva valósítsák meg elképzeléseiket, fogalmazzák meg gondolataikat egyfelől minél szélesebb körhöz eljuttatható színházi, irodalmi, zenei, összművészeti alkotások, programok, happeningek keretében, másfelől pedig olyan alkalmazott színházi formákban is gondolkozzanak, melyek bizonyos hiátusokat tölthetnek be a magyar kulturális életben.
Játsszák: Fazakas Júlia, Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya, Molnár Gusztáv és Mészáros András.
